Eldöntötték, hogy elmennek moziba, de jött a tanárnője, negyvenes, dögös nő, rövid szoknyában. Szia, köszönt neki félénken. A suli végén minden tanár összetegeződött velük. A nő rámosolygott, ügyet sem vetett a barátnőjére, szia, mondta, és ment is tovább. Igaz, neki ott maradt a mosoly a szája…

Huszka Pálnak hívták. Alig múlt húsz, a kultúrba inget vett, szépen megfésülködött, kisollóval kipiszkálta körme alól, amit a bányából hozott. Sár volt odalent, meg por, tudta, egyszer megfojtja a nyirkos levegőtlenség, és felkerül az ő neve is a régi bányászok gránitjára, de addig is, mondogatta,…