flekk


2018.ápr.07.
Írta: pungorandrás Szólj hozzá!

Húsvéti ajándék

A nagyapám után ránk maradtak a birkák. A rozsdás udvaron három nagy juh, három kicsi bárány álldogált. A szomszéd etette őket. A Suzukival behajtottam a veteményes melletti szűk útra, küszöbig ért a sár. Három hónapig nem volt kedvem eljönni. Féltem attól, hogy mi fogad itt. Tanár úrék értenek az…

Tovább

A bogdáni személy

Tizenhét volt szegény Kaszap Pisti, amikor halálra gázolta a bogdáni személy. Nem volt senkije, csak a nagyanyja, aki szélütést kapott, és amíg nem fogadta be az otthon az asszonyt, a fiúnak kellett ápolnia. Mára benőtte a fű a síneket, a bokrok eltakarták a Pisti emlékére állított kis kőkeresztet.…

Tovább

Drága fiaim!

Drága fiaim, már egy hete nem hallok felőletek! Szepezdi Gyurival küldöm ezt a levelet, próbáltalak hívni titeket, de hiába. Aludni sem tudok napok óta, aggódom, vajon nem ért-e baj titeket Pesten. Éjszaka csak járkálok, mint egy holdkóros, tegnap hajnali egykor a piros kisfazékban főztem levest, a…

Tovább

Huszár

Anyám szótlanul teregetett a szobában. A Hajdú mosógép megint akkorát ugrott, hogy letört a csempe a fürdőszoba sarkában. Nincs, aki megjavítsa!, kiabált ki a konyha felé, de hiába, apám nem hallotta, mert éppen kőr volt az adu. Karcsi bácsi a műhelyből jött át hozzá, a füstös konyhában az asztal…

Tovább

Lék

A partról semmi nem látszott belőlük. Már vagy tíz perce sétáltak a befagyott Balatonon, amikor az idősebb megállt, körbenézett. Szívta az orrát, köpött egyet. A fiatal megtorpant. Apu, most mi lesz?, kérdezte. Az felmutatta a baltát, állj hátrébb, mondta a fiának. Lesújtott a jégre. Aztán még…

Tovább

Idegenek

A tél hozta ide. Előtte a szövetkezetnél dolgozott, portás volt, ült egy káposztaszagú kis házban a főbejárat mellett, nézte a tévét, többnyire a Szulejmánt, sárgultak az ujjai a cigarettától. Nem rúgták ki, azért jött el Kislétáról, mert Réka nem tudta szeretni, így mondta mindenkinek. Egy fejfájós…

Tovább

A szénrakodó

Huszka Pálnak hívták. Alig múlt húsz, a kultúrba inget vett, szépen megfésülködött, kisollóval kipiszkálta körme alól, amit a bányából hozott. Sár volt odalent, meg por, tudta, egyszer megfojtja a nyirkos levegőtlenség, és felkerül az ő neve is a régi bányászok gránitjára, de addig is, mondogatta,…

Tovább
süti beállítások módosítása